4 magról 8 magra váltottam

Még 2017 nyár végén cseréltem le az AM3+-os konfigomat egy LGA2011-es Ivy Bridge-E rendszerre,

Mindazt a fejlesztést úgy eszközöltem meg, hogy továbbra is egy elavuló platformra váltottam, ráadásul akkor, amikor már a piacon volt az AMD Ryzen processzora… Ezeknek fényében töltöttem el a jó kis i7 4820k-val bő 2 évet. Aztán ahogy jött a 2000-es Ryzen széria, és az AMD megoldása egyre jobban kiforrta magát, úgy egyre jobban motoszkált a fejemben, hogy váltani kellene. Körbe néztem a piacon, s láttam, hogy a 2011-es platform használt ára még elég magas, viszont a Ryzenek egyre gyakoribbak a használt piacon, egyre jobb áron. Így hát el is kezdtem a félkonfigom hirdetését. Volt is egy érdeklődő, aki megvásárolta volna a 2011-es alaplapom procistól, memóriástól, olyan összegért, amire én is rábólintottam, csak egy kis türelmemet kérte. Aztán sok türelmemet kérte, majd nagyon sok türelmemet kérte, és a végén persze az lett, hogy két szék közül a pad alá estem. Megmaradt az gépem, közben eltelt bő fél év, a korábbi potenciális vevők pedig már bőven tovább álltak. Így hát nyeltem egy nagyot, és azt mondtam, jó akkor marad a gép, csak processzort cserélek. Az LGA2011-es foglalatba nagyon sok Xeon CPU készült, amiket szerencsére támogat az alaplapom, így hát körbe néztem, hogy milyen processzorok közül is válogathatnék, ami előrelépés lenne számomra, és az ár/érték mutatója is a legjobbak között van. Így hát aki arra számított, hogy lesz egy jó kis AMD Ryzen összehasonlító teszt, őt most le kell hogy lombozzam, mert így végül ebben a cikkben arról fogok beszámolni, hogy a kiválasztott 8 magos Xeon CPU-m mennyivel nyújt nagyobb teljesítményt/előrelépést, mit az idáig használt Core i7 4820k processzorom.

Na de hogy jutottam el a kiválasztott processzorhoz? Mindenképp egy több mint 4 maggal rendelkező CPU-ban gondolkoztam, A lehetőségem ilyen téren elég nagy volt, hiszen akár 12 magig is elmehettem volna. De minek? hiszen egy átlag felhasználónak tartom magam. Így hát egy 8 magos CPU-ban gondolkodtam. De mivel fontos volt a kiválasztásnál a magas órajel is, hiszen a játékok tetemes része még mindig csak 4-6 magon tud skálázódni, fölötte már nem igazán tudják a játékok kihasználni a plusz magokat/szálakat. A magasabb órajelű 8 magos CPU-knál már az árat is figyelembe vettem mérlegeléskor, s úgy voltam vele, hogy a közel dupla árat nem biztos, hogy megér plusz pár száz MHz. Így hát végül a kiválasztott CPU egy Xeon E5 2650 v2 lett, 15ezer Ft-ért. Ez a CPU Ivy Bridge-EP magos, tehát ugyanúgy 22 nanométeres csíkszélességen készült, mint a korábbi i7 4820k CPU-m, csak 8 maggal rendelkezik, de mivel itt is van természetesen Hyper Threading, így a 8 mag mellé 16 szál párosul. A CPU órajele igaz csak 8 szálon 2600MHz, viszont a Turbo segítségével 1 szálon 3400MHz-ig fel tudja lőni magát, míg 8 magra is 3GHz-ig fel tud ugrani az órajel. Sajnos a CPU szorzója „szuper”fix, azaz még az 1 szálas Turbo órajelet sem lehet lefixálni a több magra, így a Xeon 2650V2 órajelét egy grammnyit sem sikerült feljebb piszkálnom. Illetve BCLK emeléssel kb 150Mhz-et még lehetne emelni, de az ugye kb annyit érne, mint halottnak a csók.Végül tehát így lett a 4 mag helyett 8 magom, viszont vesztettem minimum 700MHz-et. Azért minimum, mert az i7 4820k 3700MHz-ét egyszerű szorzó emeléssel napi használatra is fel tudtam pakolni 4300MHz-re.

Ebben a tesztben tehát azt fogom letesztelni, hogy vajon manapság a 4 magos i7 4820k alap 3700MHz, illetve tuningolt 4300MHz-en, vagy a 8 magos Xeon nyújt nagyobb teljesítményt, illetve ebből én mennyit tudok kihasználni.

Minden tesztet úgy futtattam le, hogy lemértem az i7-et az alap 3700MHz-en, és a tuningolt 4300MHz-en is.

A tesztek előtt lássuk a részletes paramétereit a gépnek

Asrock X79 UD4 LGA2011 alaplap

Intel Core i7 4820k CPU 3700MHz+4300MHz

12GB DDR3@1866MHz Quad Channel memória

Intel Xeon E5 2650V2 CPU

Nvidia Zotac 1070 AMP VGA kártya

Kezdésnek a szokásos CPU-s tesztjeimet futtatam le. Íme:

A Super PI csak 1 szálat használ, így még a teszt lefuttatása előtt borítékolható volt az I7 győzelme, s ugyanez látszik a CPU-Z beépített benchmarkjánál az egy szálú teljesítmény mérésénél is, hiszen ugyanaz a platform, nincs architektúrális előnye egyik CPU-nak sem. Viszont minden más tesztnél kijött a dupla mag előnye, ami szintén várható volt. Jó látni, hogy a CPU-Z több szálú telejsítményénél még a referenciának beállított i7 7700k-t is maga mögé tudja utasítani. A Wprime, és a Linx is is tudta kamatoztatni a Xeon több CPU magját, de a leglátványosabban a Winrar benchmarkja gyorsult, az alap i7-hez képest közel duplájára.

Alkalmanként szoktam videót vágni, szerkeszteni, Ami sok-sok percet vesz igénybe, így hát nem mindegy, hogy mennyi ideig tart. A Sony Vegas 12 nevű programmal egy 500MB-os, és egy 200MB-os FulHD felbontású videót fűztem össze, majd rendereltem újra, s mértem, hogy a 2 CPU mennyi idő alatt végzett a feladattal:

Nagyon nem is kell magyarázni. A Sony Vegas szereti a sok CPU magot, így hát bíztam a Xeon fölényében, ami be is igazolódott

Nem maradhatnak ki a grafikus benchmarkok sem, s főleg nem a 3Dmark06. A 3Dmark06 mára már kb. bármilyen VGA mellett inkább CPU limites, s hiába nem mai csirke, CPU-k nyers erejének a mérésére kifejezetten jó

Nagyjából az a forgatókönyv érvényesült, mire számítani lehetett… egy 15 éves tesztprogram inkább a magas órajelet fogja preferálni, mint sem a sok CPU magot/szálat. Ez az összpontszámon tükröződik is. Ám érdekes, hogy a Xeon-al kapott CPU pontszám közel a húzott i7 szintjét tudta hozni.

Na de mi a helyzet az Unigine Valley tesztprogram alatt:

Unigine alap órajelű Core i7-el:

Unigine 4,3GHz-re húzott Core i7-el:

Unigine a Xeonnal:

NA ez érdekesen alakult! Ha a pontszámot, a legmagasabb, és az átlagos FPS számot nézzük, akkor az i7 győzött, egyértelmű, hogy a CPU-k órajele határozta meg a végeredményt. Viszont ha a minimum FPS-t nézzük, ott azért tudott szépíteni a Xeon, és szépen beékelődött az i7 két eredménye közé.

Utolsó grafikai benchmarkom pedig az Unigine SuperPosition:

Ez egy kifejezetten modern tesztprogram, ami bármilyen mai modern VGA kártyát két vállra tud fektetni. Így én annyira meg sem lepődtem az eredményeken. A CPU nem nagyon tudta befolyásolni az értékeket.

Na de térjünk rá a játékokra, azok mit szólnak a 8 maghoz?
A játékokat minden esetben 1920X1200-as felbontás mellett teszteltem, és (közel) maximális részletesség mellett, viszont az Anizotropikus szűrést, és az egyéb látványjavító effekteket kikapcsoltam, mert azok elsősorban csak a VGA kártya teljesítményére vannak hatással, és igyekeztem inkább olyan tesztkörnyezetet kialakítani, hogy a CPU minél jobban tudjon érvényesülni, illetve beleszólni a végeredménybe.

Első játékom a még 2015-ben megjelent Witcher 3 volt:

Igaz, a leggyengébb eredmény az alap órajeles i7-el született, de a különbségek nagyon kicsik, simán elképzelhető, hogy a játék VGA limitbe ütközött.

A 2016-os Ashes of the Singularity beépített Directx11-es benchmarkja is bekerült a tesztembe

A játéknak lenne kifejezetten CPU-t tesztelő/terhelő benchmarkja, de az csak Directx12 alatt érhető el. Én hibába állítottam át DX12-re a játékot, az valamiért DX11-en „maradt” játék újraindítása után is. Érdekes, mert korábban mikor teszteltem ezzel a játékkal, nem volt ilyen problémám. Na mindegy. Szóval GPU tesztet futtattam le Diretx11 alatt. A játék több „Avarege” Framerate értéket jegyez fel, én az „All Batches” értékét vittem fel a grafikonomra, illetve a képkockák közötti késleltetést jegyeztem fel. Míg az előbbiből természetesen a minél magasabb, addig utóbbiból a minél alacsonyabb érték a jobb.
A leggyengébben az alap órajeles i7 szerepelt, míg a Xeon, és a 4,3GHz-re felpumpált i7 nagyjából egy szinten végeztek, talán egy hangyányival végzett jobban az i7

Következő játékom a 2018-ban megjelent Shadow of The Tomb Raider volt:

A játék benchmarkját használtam a teszthez. A benchmark több eredménnyel is szolgál. Én a „CPU render” értékeit jegyeztem fel, és írtam be a grafikonomba, illetve ad egy a „összesített” átlagot is, ami a benchmark összes eredményének veszi az átlagát.
A grafikonból az olvasható ki, hogy a játék tudta kamatoztatni a Xeon több CPU magját, hiszen a minimum FPS, ami a legfontosabb egy játéknál, szépen tudott emelkedni, illetve az „összesített” átlag-nál is a Xeon érte el a legjobb eredményt, igaz csak hangyányival jobbat, mint a húzott i7. Viszont a maximális FPS nagyjából az alap órajeles i7-el megegyező eredmény lett. De mivel bőven 100FPS fölött lett, így játszhatóság szempontjából ennek nem igazán van jelentősége.

A 2018-as Battlefield 5-t is lefuttattam:

Nagy reményeket fűztem ehhez a játékhoz, hiszen köztudott, hogy ki tudja használni a sok magos CPU-k nyers erejét is. Ám annak ellenére, hogy a minimum FPS a Xeonon némileg megcsappant, igaz a maximum meg egy picit növekedett, de nagyjából mindegyik processzorral ugyanúgy futott a játék, erősen gyanús, hogy ismét VGA limitbe futottam

Még mindig 2018, ezúttal a Far Cry 5 beépített benchmarkjának eredményeit szemléltetném:

Látszik, hogy a játék szereti a magas órajelet, legalábbis minimum FPS-nél az jön le, hogy a húzott i7 mutatta a legmagasabb FPS számot, majd az alap 3,7GHz-es i7-es, és a Xeon nagyjából fej-fej mellett teljesítettek. Viszont a maximális FPS-ben a húzott i7-el volt pariban a Xeon. A két maximális FPS érték azért lett nagyjából egyforma, mert ott megint VGA limitbe fordult át a teszt.

2018-as játékok közül még beválogattam az Assassins Creed Odyssey-t, s annak beépített benchmarkját futtattam le:

Az összes játéktesztem alatt itt szerepelt a legrosszabbul a Xeon, a minimum FPS terén még az alap órajeles i7 is lenyomja cirka 15%-al, ami sok, s hiába a maximális FPS-ek terén a Xeon szépen domborított, és az átlag is kiegyenlítődött, bizonyos szituációkban az a 15%-al alacsonyabb minimum FPS fájó lehet.

Végül pedig a 2019-es Dirt Rally 2.0-val is teszteltem egyet:

Itt is nagyjából fej-fej mellett végeztek a processzorok, talán egy hangyányit lemaradva a Xeon.

Összegzés:

A CPU igényes feladatoknál nagyjából a papírforma mutatkozott. Hiszen ott, ahol a 4mag/8szál fölött is tud skálázódni a program, ott hiába a kisebb órajel, de a Xeon lelépi nem kicsit az i7-et, és ez várható volt.

A játékoknál viszont árnyaltabb a helyzet. Volt ahol nem, vagy szinte alig volt különbség az i7, és a Xeon között. Ebben az esetben valószínűleg VGA limitbe ütköztem, de az esetek többségében a Xeon valahol az alap órajeles, és a húzott i7 közé ékelődött be, inkább közelebb a húzott i7 eredményeihez.

Az LGA2011-es platform, és 8 mag ide, skálázódás oda, igaz elég jól bírja manapság is a lépést, de egy elavult platform, ráadásul az alaplapok eléggé túlárazottak is. Így senkinek sem tudnám ezt a platformot javasolni, ha nulláról építkezve rakna össze számítógépet. Viszont úgy gondolom, az én esetemben ez a lépés, hogy 8 magos CPU-ra váltottam, ami kemény 15ezer Ft-ba került, ez nekem egy járható út volt, hiszen a CPU intenzív programok lényegesen gyorsabbak lettek, a játékok ha nem is gyorsultak, de semmiféleképpen nem futnak rosszabbul. Így hát hiába száguldozik a Ryzen, és hiába szívesen használnék egy olyan gépet, most még egy pár évig (úgy 2 év biztosan) fityiszt mutatok az AM4-nek, és köszönöm szépen, de jól el leszek a kis 8magos Xeon-ommal